VÁGÓ PÁL
Almanach
FORRÁSKÖZLŐ HÍRNÖK

Az 1900. évi Párizsi Világkiállítás Nagydíját, egyúttal a Francia Becsületrend lovagi fokozatát, és számos nemzetközi díjat elnyert Vágó Pál közép-európai magyar festő a müncheni realista, párizsi julianista művész életműve a Honfoglalás Millecentenáriumára pannóniai főnixként újjáéledt.

BEKÖSZÖNTŐ A KIADVÁNY ELÉ

"Minden nemzet, amely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé tenni hagyja,
saját nemzeti életét gyilkolja meg." (Kölcsey Ferenc)

Ajánlom tisztelettel Vágó Pál festő-grafikus művész emlékére e hiánypótló kiadványt válságos korunkban, amikor szabadságon van a lelkiismeret! A korszakos művésznagyság nagyjelentőségű, gazdag, sok stílusban megjelenített művészete állami reprezentációt szolgál, tradicionális historizmusa európai többletértéket képvisel. Életműve nemzeti jelkép, magyar- egyetemes forrásértékű történeti festészete a "legmagasabb műirányt" képviselte a magyar kultúrhistória eseményeinek "tiszta felelősségét" megvalósítva. Kulturális hagyatéka nemes emlékjel, ezer éves európaiságunk megjelenítése, a nemzettéválás tükörképe. "Az ecsettel írt történelem" a XIX. század utolsó harmad tradíciójában jelen van Vágó Pál Grand Art alkotásiban. A történeti életképek historikus remekművek megjelenítése tradíciót őrző hagyományokon túl a történelmi kincses Magyarország "boldog békeidő" lenyomata, a nemzetté válás tükörképe. Az értékelvű tények magukért beszélnek közcélú funkcióval szolgálva a nagyközönséget.

Jogászként végzett festészeti tanulmányokat a mindentudó képíró illusztrátor. Münchenben a Bajor Királyi Piloty Akadémia (1877-1881) összes nagydíjának elnyerése után Párizsba ment a Julian Művészeti (1881-1884) Akadémiára. Jean-Paul Laurence neves történelmi festő tanítványa volt (August Rodin is). A müncheni-realista, párizsi julianista művész, a mindentudó zseniális piktor alkotásaira éppúgy jellemzőek a tárgyiasan festett életképek, a monumentális historikus mesterművek, mint a nagyméretű történeti témájú festmények, freskók, akárcsak a színes, könnyed piktura, tájképek, aktok, stb. A jelentősebb műalkotások reprodukcióit fogadja olyan szeretettel az olvasó, mint amilyen szeretettel válogattuk. Az identitástudatot erősítő felejthetetlen alkotások a "nemzetté válás" felemelő-valóságos korszakát jelenítik meg. Visszavezetnek dédszüleink életébe, a magyar múltba a száz évvel ezelőtt alkotott mesterművek. Egy szemet gyönyörködtető reprezentatív kiadvány előhírnökét tartja a kezében ezeréves történelmünk iránt tisztelettel adózó szemlélő. Szellemi tartozásunkat rójuk le, amikor a klasszikus magyar művészgeneráció aranykorához tartozó mester halhatatlan művészetét újraélesztjük, régi fényében mutatva be a kései utódoknak.

Vágó Pál egyetemes értékű művészete a magyar historizmus monumentális emlékei, nemzeti festészetünk aranykorának halhatatlan értékei. A nemzetté válást példázza a kutatás szempontjából elhanyagolt korszak, a 19. század utolsó harmada, amikoris a kiemelkedő jelentőségű nemzeti művészet a hagyományok megjelenítésével, a 48-as eszmék életben tartásával a nemzeti önállóságot, önbecsülést segíti elő, növeli az azonosságtudatot. Az európai festészet legmagasabb színvonalán reprezentálja a magyar historizmust a nemzetközileg elismert jeles képíró. A pannóniai főnixként hamvaiból feltámadt Vágó Pál egyetemes művészete, mindannyiunk tulajdona közérdekű figyelmet érdemel. A forrásértékű kordokumentumok megjelenítése tradicionális kincsesbánya, a kiegyezést követő nemzetté válás korszakát tükrözi. Ezen korszak szellemi fejlődés, mind a művészetben, tudományban boldog békeidôként él a magyar köztudatban. A kultúra életminőség fejlôdésében, gazdasági jólétben és stabilitásban nyilvánul meg, nemes emlékjel a mester kulturális öröksége, "gyöngyszem a láncszemben". A szabadságharc lánglelku "festô Petőfije", az ezeréves valóságos magyar múlt festőgéniusza, a monumentális csataképek ló- és emberábrázolás egyedülálló virtuóza. Önzetlen nagy patrióta, a szülőhely legkiválóbb fia, örökös díszpolgára mindenkit megelőzően, kiemelkedő adományokkal szolgálta a nemzet jó ügyét. Mindig csak adott, világhírnevet, a hazához példát adóan kimagasló ragaszkodást. A jász nép legnagyobb mecénását tisztelhetjük Vágó Pál személyében. A monumentális táblaképek egyedülálló virtuózának "Grand Art" alkotásait a nagyközönséggel bűn lenne nem megosztani. A Tisztelt Érdeklődő a tudományosan megkutatott és feltárt Vágó-monográfia bibliográfia alapján készült almanach olvasatával gazdagabb lesz. A nemzeti kulturális örökség hazai és uniós bemutatásával szeretnénk a jubileumi évkör (896-1896-2006), Nándorfehérvári győzelem 550. évfordulója, a száztizedik évforduló alkalmából őseink méltó emléke előtt tisztelegni a MAGYAR HAGYOMÁNYOK HISTÓRIÁJA PROJEKT megvalósulásával, amely magyar jelkép, idegenforgalmi kuriózum. A diadalutat járt "virtus festője" mesterműveit hazai és uniós megismertetéssel közkinccsé tenni közös felelősség. A forrásközlő hírnök, tisztelgés Vágó Pál utolérhetetlen ars poeticaja előtt. Jelen publikáció röviden összefoglalt előzetes változata a fordításra váró színes, többnyelvű képzőművészeti emlékalbumnak, hogy Vágó Pál lélektől lélekig ható művészete, figyelemre méltó üzenete - hazánkban otthon lenni - a kiérdemelt nemzetközi hírnévhez méltó fényben öröklődjön át.

Jelen kiadványt, a közzétett, feltárt életmű előhírnökét a képíró Vágó "nagyapa" és dédapa emlékének ajánlja elkötelezettséggel a szerkesztő, a festőművész főorvos unokájának özvegye, Dr. Vágó Pálné /Judit asszony, az Alapítvány életre hívója, az emlékbizottság elnöke, a projekt-koordinátor, valamint fia, Apucinak, köszönete jeléül Vágó Sándor.

KORDOKUMENTUMOK, A MESTER ÁLTAL MEGFESTETT JELES ELŐDEINK KÖZZÉTETT DICSŐSÉGÉBŐL

Önportré Vágó Pál budapesti műtermében, 1885, olaj-vászon, 45,5 x 37,5 cm.
Magyar Nemzeti Galéria (Hat helyen volt műterme: München, Párizs, Budapest, Siófok, Nagybecskerek, Jászapáti)

"Bizonyítsd be amit mondasz vagy állítassz, hogy az való, akkor neved költő lesz nem pedig csaló."
(Arany János)

	A Milleniumi Nagy Érem oklevele, Vágó Pál rajza (Magyar Művészet 1890-1919 I. /21s.sz.)
Roskovics Ignác és Vágó Pál "festészek" a Műcsarnok megnyitója alkalmából rendezett álarcosbálon (1896) (Magyar Művészet 1890-1919 I. /127s.sz.)   Vágó Pál levele kedves barátjának, Ernst Lajosnak: "Kedves Barátom! Én remekeltem. Budavár 1849-i ostroma kiváló nagy alkotás. Székely Bertalannak igazi utódja vagyok. Természetes, hogy az lenne igazi óhajtásom, hogy a Te múzeumodban lássa meg a világ. Meg vagyok győződve, hogy nemcsak erkölcsi, de anyagi sikere is nem mindennapi lenne. Amikor a huszárképet kiállították az Iparművészeti Múzeumban, a kormánybiztosság meghívta a tiszti kart és a helybeli huszárokat. Amikor ezek csapatonként bevonultak, felfordították a várost. Három nap alatt kétszázezer ember tolongott ott, magam is csak rendőri kordon mellett jutottam be. Ez a kép, a mai, komoly qualitásos munka, amelyen legjobb kitartással dolgoztam, és minden eddigi munkámat messze felülmúltam. ... Ezek után igaz nagyrabecsülésemmel maradtam híved. Vágó Pál, Jászapáti, 1917. febr.20." A nemzeti újjászületés korszaka volt a 19. század utolsó harmada a kiegyezést (1867) követő évtizedek és minden évtized újabb diadalt jelentett a nemzet életében. Ekkor került a magyar nemzet arra a magaslatra, amelyen a többi kultúrnemzet állt, a magyar művészet is egyenrangú a többi közép- európaiéval. Művészeink a nemzetközi porondon büszkén mérkőztek meg és érdemeik elismerésével sikert arattak. (Magyar Századforduló 1896-1914, Corvina 1977)	Magyarország első, igazán nagysikerű külföldi bemutatására az 1900- as szenzációt kínáló Párizs-i Világkiállításon került sor. A Grand Prix, a Nagydíj 1900- ban Párizsban a múlt dicsőségéért járt. Az építészetben és a képzőmuvészetben a hazai Ezredéves Kiállítás művészeinek munkái szerepeltek. Az építészek fő vonulatát a régi nagy triász képviselte: ALPÁR IGNÁC, HAUSZMANN, STEINDL IMRE A festők vezéregyéniségei: BENCZÚR GYULA, VÁGÓ PÁL, LÁSZLÓ FÜLÖP A szobrászat reprezentánsai: ZALA GYÖRGY, FADRUSZ JÁNOS, RÓNA JÓZSEF
	A Világkiállításon sikert aratott magyar pavilon, eddig ismeretlen kultúra tradicióit elevenítette fel. Külön figyelmet keltett a " huszárterem", melynek záró falára Vágó Pál (1853- 1928) készített történelmi pannót. Az idő rövidsége miatt festő barátja Pataky László közreműködésével fejezte be, egyetlen hatalmas képbe sűrítve a magyar történelem győztes csatáit. A panoráma-képbe szervesen illeszkedett Ferencz József császár huszár-dolmányos büsztje. A Honfoglalás 1100. évi jubileuma tiszteletére helyreállítatta az 50 évig tartó elzártság után, az enyészettől megmentette nemzeti értékeink megóvására létrehozott magánalapítvány. "A Magyar Huszárság 400 éve" (1991) Alapítvány életrehívója: Dr. Vágó Pálné / Judit asszony, akinek köszönhetôen a Magyar Huszárság Diadala c. nemzeti ereklye 1996 óta ismét látható Budavárában a Hadtörténeti Múzeum Tüzértermében.

"Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan." (Sütő András)
dr. Martinkó Károly: EPILOGUS: "AKKOR¹ ÉS MOST²"

Múltat idéző, jövőbe mutató és lebilincselő Vágó Pál a nemzet szellemi javait megjelenítő magas művészete. A képíró fáklyaként világító élete és egy évszázadot meghaladó klasszikus művészete a magyarság kultúrtörténetének kultusza, amely a XIX. sz. utolsó harmadában és az ezredfordulón rendre nem maradt szenzáció nélkül.

A megőrzött, örökül hagyott életmű a múltban gyökerezik. Halhatatlan magyar lélek és tudat terméke, értékeinkről, tradícióinkról szól. A kiegyezés utáni fellendülés évtizedeiben az "aranykorona" idején, nagy értékű állami megbízások elnyerésével kvalitásos, nagy koncepciójú mesterművek keltek életre Vágó palettájáról, akit kora a "festő Petőfi"- ként ünnepelt. Vágó Pál a szabadságharc után született, a Bach-korszak gyermeke, a pozsonyi utolsó diéta jász kapitányának fia. Főműve, a forrásértékű had- és kultúrtörténeti festményritkaság a világra szóló sikert elért nemzeti ereklye, a Magyar huszárság története című monumentális alkotása elnyerte az 1900-as párizsi Világkiállítás nagydíját (Grand Prix), és egyben kiérdemelte a francia Becsületrend lovagi fokozatát.

Méltatlan az elhallgatás! E helyütt - minek is tagadnám - epébe mártott tollal azt a gigászi küzdelmet szeretném érzékeltetni, ami a festőművész unokájának özvegye, dr. Vágó Pálné, Judith asszony indított immár 15 esztendővel ezelőtt azért, hogy kulturális örökségünk pótolhatatlan gyöngyszeme ne enyésszen el a Hadtörténeti Múzeum pincéjében.

Ez a monumentális festmény, a II. világháború befejezéséig a Ludovika Akadémia dísztermének vezérkari falán hirdette a magyar huszárság világszerte elismert hősiességét. Ezt követően azonban elűnt a művészet- és hazaszerető nemzedékek elől, mert a hadtörténeti múzeum süllyesztőjébe került, mivel az akkor aktuális kultúrpolitika a múltidézés minden formáját elutasította. Csaknem félszáz esztendő múlt el addig a napig, amíg Judith asszony megkezdte fáradhatatlan, gigászi küzdelmét e világhírű remekmű "feltámasztása" érdekében. Nem ismert félelmet, s az elébe hajított akadályok sem térítették el nemes szándékának valóra váltásától. Eleinte csak kért, könyörgött az illetékeseknek támogatásért. Ha már nem támogatják értékelhető módon, legalább ne akadályozzák elkötelezett munkáját. Elszántan, rendíthetetlenül vállalta a megaláztatások sorozatát, hogy sikerüljön a festmény restauráltatása, akár nagy anyagi áldozatok árán is, majd biztosítani a nemzeti ereklye méltó helyen való kiállítását. Akadtak segítői is, mint pl. a Münchenben élő sajtómágnás, Josef von Ferenczy is, aki segített, hogy Judith asszony álma valóra válhasson. Judith asszonynak több mint 10 évig kellett küzdenie, vagyonának tekintélyes részét feláldoznia, nem szólva arról, hogy a sok csatározás egészségét is megviselte. Elengedhetetlenül szükséges volt a felbecsülhetetlen értékű heroikus küzdelem felvállalása. Az adott feladatot véghez kell vinni! Fél évszázadig senki nem törődött a forrásértékű magyar hadtörténetet és kultúrtörténetet átörökítő virtuóz alkotással - a magyar huszárság diadalát reprezentáló mesterművel, Vágó óriás huszár pannójával, amely a világon egyedülálló hungaricum.

A restaurálással a festmény visszanyerte eredeti szépségét, de nem kapott mégse olyan méltó helyet, ahol ezrek gyönyörködhetnének benne akár naponta, hirdetve Vágó Pál géniuszát. Legjobb helyen Pusztaszeren lenne, ahol a Magyarok bejövetele is helyet kapott, s melynek jelentős része - a körkép figurális megfestésének több mint 60%-a - Vágó Pál munkáját dicséri. Vagy a Műcsarnokban, vagy a Művészetek nemrég átadott Duna-parti Palotájában. Mert minden kétséget kizáróan bizonyító erővel hat európai jelentőségu varázslatos művészete. Egyszerre idegenforgalmi, társadalmi érdek, forrásértékű had-, kultúr-és várostörténet, néprajzi, muzeológiai közügy! Ez a festmény a mostani helyén, a Hadtörténeti Múzeum márványtermének egyik falán, megközelíthetetlenül, anonym módon, a nagyközönség elől elzárva van kiállítva; még a múzeumon belül sem hívják fel rá a látogatók figyelmét. Azonban a múzeum, közérdeket sértő módon, reprezentatív rendezvényekre pénzszerzés céljából "áruba bocsátja" a termet, s vele a festményt is. A politikus uraknak, multimilliárdos üzletembereknek kutya kötelessége volna dr. Vágó Pálné Magyar Hagyományok Históriája Projektjének megvalósítását érdemben támogatni, nem beszélve itt még a festő számos alkotásáról, amely olyan öröksége a magyar kultúrának, amit megőrizni az utókor számára megtisztelő és felelősségteljes feladat. Ezért ha nem is megnevesítve ezen urakat, de nekik szólóan mondom, még tehetnének valamit annak érdekében, hogy a jövőben szégyenkezés nélkül nézhessenek a tükörbe. Nekik is mondom, hogy Vágó Pálnak ez a festménye, és még számos alkotása olyan öröksége a magyar kultúrának, amelynek ápolása megtisztelő közérdekű feladat, elmulasztása pedig árulás.

1 "Akkor": Rekviem egy festményért, melynek alkotója francia Becsületrendet kapott - a festészet Petőfije Dr. Martinkó Károly, Riport, 1991. március 22. III. évf. 12. sz.
2 "Most": Vágó Pál örökbecsű hagyatékának, a kvalitásos mesterművek megóvása

"VILÁGSIKER PROLONGÁLVA"

(Magyar Posta Rt., Filatéliai Központ, Interneten:www.posta.hu, E-mail: belyeg@posta.hu) "Százegy éve a Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyert Vágó Pál festőművész gigantikus méretű történelmi alkotása. A Huszárság története című kompozíció egy teljes kiállító helyiséget betöltött amit stílszerűen Huszár-teremnek kereszteltek el. A táblakép reprodukcióját most három egybefüggő de leporellószerűen összehajtogatható alkalmi levelezôlapon hozta forgalomba a Magyar Posta, így az eredeti helyszín enteriőrjében láthatjuk a jászsági származású művész életművének leghíresebb darabját.(Jelenleg a Hadtörténrti Múzeum ôrzi.)...A tízezer példányban kibocsátott levelezôlapok bélyegképére Vágó Pál portréját helyezte a tervezô, Dudás László grafikusművész. A 2001 augusztus 15.- én kibocsátott értékbenyomással készült levelezőlapok bélyegképére Vágó Pál millenniumi köztéri bronz mellszobra került."

(Magyar Posta Rt., 2001, szeptember 4.)

"Azokkal időzöm akik másszor voltak..-

DR. VÁGÓ PÁLNÉ (A festőművész főorvos unokájának özvegye, projekt menedzser, miniszteri kitüntetett,
aki az enyészet martalékától példa nélküli küzdelemmel mentette meg a Huszárság diadalát reprezentáló mesterművet.)

Az oldal tetejére